Mit, mennyiért, mikorra?
|
avagy milyen szerződéseket köthetünk az iparosokkal; milyen adókkal, illetményekkel számoljunk egy ingatlan adás-vételekor?
Ajánlatos kivitelezési szerződést kötni minden egyes vállalkozóval és iparossal.
A szerződések jogi alapja a Ptk.-ban megtalálható. Amennyiben a vállalkozók vagy az iparosok további alvállalkozókat bíznak meg, biztosítsuk magunkat az eredeti szerződésekben kikötött garanciákkal, biztosításokkal az esetleg felmerülő költségek, felelősségek miatt. Feltétlenül ügyelni kell arra, hogy a szerződésben világosan rögzítve legyen a társaságok építtetővel szembeni felelősségvállalása.
A szerződésnek tartalmaznia kell a mit, mennyiért, mikorra, kinek és milyen minőségben kérdésekre adott előzetes és kimerítő válaszokat!
Generálkivitelezői szerződés
A generálkivitelező átvállalja a megállapított munkák összességét. A generálkivitelezői szerződések a következő módokon jöhetnek létre:
- „Átalányszerződésként“, rögzített árgaranciával, a költségrizikó teljes mértékben a generálkivitelezőt terheli.
- „Indexált, rögzített áras szerződésként“, a generálkivitelező csak a „drágulási kockázat“-ot nem vállalja.
- „Elszámolási szerződésként“, amikor is a költség és drágulási kockázat is az építtetőt terheli. Biztosítja a generálkivitelezőt a díjazásról.
- „Költséghatár-szerződésként“, melynek esetében a felek megállapodnak egy maximális határárban. Amennyiben a generálkivitelező ennél kedvezőbb áron megoldja a kivitelezést, az építtető is profitálhat belőle (az árra, a minőségre és a részelszámolásokra vonatkozó pontos megállapodások elengedhetetlenek).
Ezeken kívül léteznek még olyan szerződéstípusok, amelyek a munkamegosztás szerint közelebb állnak a megbízási szerződéshez.
Kulcsrakész állapotra való szerződés
Ez a szerződésfajta tartalmazhatja a teljes előkészítési, tervezési, engedélyeztetési és építési folyamatot, a kulcsrakész átadást is beleértve, mindezt egy előre rögzített áron. A generál- és a (fő)vállalkozói szerződéseknél a munkák pontos összefoglalására, valamint részletes teljesítmény és minőség meghatározásra van szükség.
A legolcsóbb ajánlat nem feltétlenül a legkedvezőbb!
A lakótelek vásárlásakor semmilyen összeget semmilyen címen nem kell befizetni az államkasszába, amennyiben 4 éven belül lakás épül rajta.
Házas ingatlan vételekor viszont vagyonszerzési illetéket vetnek ki, amely a jelenleg érvényes rendelkezések szerint négymillió forintig 2%, az efölötti értékre 6%, de a szabályok és mértékek változóban vannak. Ha többen szereznek megosztott tulajdont, akkor is az ingatlan egészének értékét követik a kulcsok.
Érdemes tudni:
A szerződésbe írt vagy az értékbecslés során megállapított árra kiszámítják a befizetési kötelezettséget, meg sem említve, hogy a szerződésből le kell vonni a megelőző, vagy a következő egy éven belüli eladást. (A vagyonszerzési illeték különbözeti jellegű, csak a rövid időn belül szerzett többletvagyonra vonatkozik.)
Ha tehát valaki mondjuk négymillióért eladja a lakását, majd ugyanennyiért vesz egy felújításra szoruló házat, akkor az százhúszezer forintos illetékfizetésre kötelező felszólítást kap, holott jog szerint egy fillért sem kell fizetnie. Ráadásul az illetékkiszabás rendszerint egy-két évvel a vásárlás után történik, amikor már nincs kéznél a szerződéskötéskor közreműködő ügyvéd vagy közjegyző.
A kiszabott illetékre féléves, egyéves részletfizetést engedélyeznek, amennyiben méltányolható érvekkel támasztja alá kérését az ügyfél.
Köszönjük a Wienerberger Téglaipari Rt. segítségét a cikk elkészítésében.
H 1119 Budapest, Bártfai u. 34
Telefon: (+36 1) 464-75 23
Fax: (+36 1) 464-75 22
e-mail: wienerberger@wienerberger.hu