Épületcsodák egyenesen Dubaiból: leesett az állunk!
|
Lábunk előtt hever a Világ? Közel másfél évvel ezelőtt a Financial Times olvasói már arról hallhattak, hogy az Egyesült Arab Emírségekhez tartozó Dubaiban gomba módra szaporodnak az irodaházak, emelkednek a lakóépületek. A fejlődés olyan gyors, hogy a fejlesztőknek minél kirívóbb, egyedibb és ötletesebb projekttel kell előállniuk a sikerhez. Lássuk, mire képes a képzelet, ha a pénz nem szab határokat neki!
Dubaiban az elmúlt években az egész világsajtót- és közvéleményt megmozgató projektek kerültek tervezőasztalra, majd kezdődött el azok megépítése. Elegendő olyan neveket említeni, mint a World, Dubailand, az eltűnt várost mintázó Hydropolis, a Pálmasziget vagy éppen a Dubai jelképévé váló Burdzs al-Arab hotel.
Persze az Arab Emírségek egyik legnagyobb városának ingatlanpiaca nem csak építészeti csodákat rejt magában, Dubai a világ azon kevés helyei közé tartozik, ahol a kereslet nem tudja kielégíteni a kínálatot, a számlálatlanul kiadott építési engedély értelmében megindult fejlesztések pedig alapanyag- és munkaerőhiánytól szenvednek.
Az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy a megfizethetőség kérdése nem játszik szerepet az építési engedélyek kiadásakor, így a fejlesztők többsége az ide érkező befektetők igényeit kiszolgálva luxusingatlanokat épít, főként azért mert ezeknél a projekteknél jóval magasabb profit érhető el. Így a luxusingatlanok gomba módra szaporodnak, miközben az ideérkező munkavállalók azzal szembesülnek, hogy nincs elegendő lakás, mely a kevésbé tehetős rétegek számára is elérhetővé tenné a lakhatást.
Dubaiban nem csak lakásból, de irodából is hiány van, hiába bővül a piac óriásléptekkel. A kedvező adókörnyezet és a dinamikus fejlődés kiaknázására ideérkező vállalkozások szinte akármilyen irodahelyiséget hajlandók kivenni. A minőség azonban a legtöbb esetben korántsem felel meg a nemzetközi standardoknak. A piaci anomáliák azonban könnyen elfeledhetővé válnak a csillogó fejlesztések árnyékában, melyek a legsikeresebb üzletembereket is vásárlásra ösztönzik.
World: 300 szigetből áll a világ?
A World nem véletlenül kapta a magyarul "világot" jelentő elnevezést: a 300 mesterségesen kialakított sziget ugyanis a kontinenseket formázza. A fejlesztés jelenleg 94 százalékos készültségi állapotban van, a szigetek közel felét pedig már sikerült a projektben fantáziát és befektetési lehetőséget látó vállalatok, üzletemberek részére értékesíteni.
Legutóbb Sanghaj szigete kelt el 28 millió dolláros áron: a vevő egy kínai üzletember volt, aki az adásvételi szerződés megkötése után ki is tűzte a kínai zászlót a földterületre, ahogy azt korábban Sir Richard Branson is megtette "Nagy-Britanniával".
Persze az Arab Emírségek egyik legnagyobb városának ingatlanpiaca nem csak építészeti csodákat rejt magában, Dubai a világ azon kevés helyei közé tartozik, ahol a kereslet nem tudja kielégíteni a kínálatot, a számlálatlanul kiadott építési engedély értelmében megindult fejlesztések pedig alapanyag- és munkaerőhiánytól szenvednek.
Az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy a megfizethetőség kérdése nem játszik szerepet az építési engedélyek kiadásakor, így a fejlesztők többsége az ide érkező befektetők igényeit kiszolgálva luxusingatlanokat épít, főként azért mert ezeknél a projekteknél jóval magasabb profit érhető el. Így a luxusingatlanok gomba módra szaporodnak, miközben az ideérkező munkavállalók azzal szembesülnek, hogy nincs elegendő lakás, mely a kevésbé tehetős rétegek számára is elérhetővé tenné a lakhatást.
Dubaiban nem csak lakásból, de irodából is hiány van, hiába bővül a piac óriásléptekkel. A kedvező adókörnyezet és a dinamikus fejlődés kiaknázására ideérkező vállalkozások szinte akármilyen irodahelyiséget hajlandók kivenni. A minőség azonban a legtöbb esetben korántsem felel meg a nemzetközi standardoknak. A piaci anomáliák azonban könnyen elfeledhetővé válnak a csillogó fejlesztések árnyékában, melyek a legsikeresebb üzletembereket is vásárlásra ösztönzik.
World: 300 szigetből áll a világ?
A World nem véletlenül kapta a magyarul "világot" jelentő elnevezést: a 300 mesterségesen kialakított sziget ugyanis a kontinenseket formázza. A fejlesztés jelenleg 94 százalékos készültségi állapotban van, a szigetek közel felét pedig már sikerült a projektben fantáziát és befektetési lehetőséget látó vállalatok, üzletemberek részére értékesíteni.
Legutóbb Sanghaj szigete kelt el 28 millió dolláros áron: a vevő egy kínai üzletember volt, aki az adásvételi szerződés megkötése után ki is tűzte a kínai zászlót a földterületre, ahogy azt korábban Sir Richard Branson is megtette "Nagy-Britanniával".
Forrás: www.theworld.ae
A szigeteknek méretüktől függően borsos áruk van: míg Görögországért 15, addig Tokióért 45 millió dollárt kellett adnia az új tulajdonosnak. A beruházó, Nakheel azonban a legtöbb esetben nem hozza nyilvánosságra a vevő kilétét.
2007. májusában a Nakheel bejelentette, hogy megkezdi első saját fejlesztését a World-ön: a Coral Island elnevezést viselő sziget Kanada északi partján található, több beruházás is tervező asztalon van már. A 73 hektáros terület várhatóan több luxuskivitelű fejlesztésnek is otthont ad majd: egy tengerparti falunak, egy különleges wellness szállodának, illetve egy lakóparknak. Mindezt az összesen 9,5 kilométer hosszú tengerpart teszi majd teljessé.
A fejlesztő, a csodálatos természeti környezet hatásának megőrzése érdekében a szálloda kivételével csakis egyszintes házakat épít, és előbbi esetében sem haladja majd meg az épület magassága a hat emeletet. A Korallsziget várhatóan 2010-ben lesz "kulcsrakész" állapotban, a World föld, vagyis inkább homokmunkálatai azonban már 2008-ban befejeződnek.
Forrás: www.theworld.ae
A szigetek összesen 931 hektárnyi alapterületet és 232 kilométernyi tengerpartot biztosítanak majd a fejlesztők és később a pihenni vágyók számára, megépítéséhez összesen 320 millió köbméter homokot használnak fel.
Dubailand: 278 négyzetkilométer és évi 15 millió látogató
Mi ehhez képest Disneyland? Ezt a kérdést szeretnék sokszor és minél több látogatótól hallani a dubai szórakoztató park fejlesztői, akik olyan gigantikus összeggel számolnak a projekt költségvetésénél, mely 11 ezer milliárd forintnak felel meg, vagyis közel a 2006 és 2013 között hazánk számára kiírt Európai Uniós pályázati források kétszeresének.
Dubailand várhatóan hét téma köré épül majd fel, vagyis a turisták megtalálhatnak majd itt a szórakozáshoz, a kultúra és művészet élvezetéhez, a tudomány és az űrkutatás megismeréséhez, a sportoláshoz, az egészségmegőrzés szükséges minden lehetséges szolgáltatást. Dubailand emellett vásárlási és szálláslehetőségekkel is bőven ellátja majd az arra tévedőket.
Forrás: www.condohotelcenter.com
Csupán a szórakoztató park területén belül 55 hotel kerül megépítésre, a projekt teljes elkészüléséig pedig 45 megaprojektnek kell megvalósulnia, olyanoknak mint az Autodrome vagy az Al Sahra Desert Resort.
A projektet 2003-ban hirdette meg Sheikh Mohammed Bin Rashid Al Maktoum, Dubai kormányzója. Bár a park egy része jelenleg már üzemel, még mindig 22 beruházás van folyamatban, összesen 29,7 négyzetkilométeren.
Élet a tenger alatt: megéri a több száz dollárt? Hydropolis: "alul a víznek árja"
Hydropolist Julie Verne és a Némó kapitány ihlette: a víz alatti hotel buborékot formázó szobáiból csodálatos kilátás nyílik a tengerre és annak élővilágára. Persze a kéklő mélység élvezetéhez erősen zsebbe kell nyúlniuk a látogatóknak, mindezért azonban megkapják azt, amiről az ember oly sokáig csak álmodott.
Hydropolist Julie Verne és a Némó kapitány ihlette: a víz alatti hotel buborékot formázó szobáiból csodálatos kilátás nyílik a tengerre és annak élővilágára. Persze a kéklő mélység élvezetéhez erősen zsebbe kell nyúlniuk a látogatóknak, mindezért azonban megkapják azt, amiről az ember oly sokáig csak álmodott.
Fontos azonban megjegyezni, hogy nem a Hydropolis az első víz alatti hotel, és már 2003-as bejelentésekor sem volt az. A turisták egy kisebb méretű szálloda kényelmét és csodáját már megízlelhették Florida partjainál, a Dubaiban épülő beruházás azonban, mint szinte minden, ami az Egyesült Arab Emírségek ezen városához tartozik, monumentális méretű. Emellett a Hydropolis lesz a világ első víz alatti luxushotelje.
Forrás: www.linternaute.com
A fejlesztő az 550 millió dolláros költségvetéshez, a projekt magas kockázata miatt nehezen talált befektetőket, ezért érkezett Dubaiba és igazította az eredetileg mélytengeri építkezésre szánt terveket az ázsiai állam igényeihez. Az épületegyüttes részeként megépítésre kerül egy szárazföldi kiszolgáló épület, melyből vasúti alagúton lehet majd lejutni a tengerszint alatt 20 méterrel fekvő főépületbe.
A szálloda vendégein kívül várhatóan napi 3000 ezer látogatója lesz a hotelnek, a fejlesztők ugyanis az áltagos pénztárcával rendelkező turisták igényeinek is meg szeretnének felelni.
Pálmasziget: a világ nyolcadik csodája?
A World elnevezést viselő mesterséges szigetek fejlesztője a Nakheel még 2002-ben bejelentette, hogy Dubai turizmusban betöltött szerepének megőrzése érdekében, további 120 kilométernyi tengerparttal növeli a város közvetlen érintkezési felületét az öböllel.
A tengerpart megnyújtása a Pálma-szigetek megépítésén keresztül valósul meg, a beruházást megelőző környezeti hatásvizsgálat közel öt esztendőt vett igénybe, az alatt sikerült a szakembereknek megbizonyosodni arról, hogy a pálmák nem veszélyeztetik majd az ökológiai egyensúlyt.
Forrás: www.greatstructures.info
A Jumeirah és a Jebel Ali építése 2001-ben kezdődött meg, előbbi elkészülte után a világ harmadik legnagyobb mesterséges szigete lesz. A beruházó szerint az első lakók 2006-ban beköltöztek a 1400 villába és a 2500 tengerparti apartmanba. A Jebel Ali, 2007-es elkészülte után a szórakozás lehetőséget biztosítja majd a Dubaiba érkezők számára.
2004-ben újabb pálmasziget megépítését jelentette be Dubai kormányzója: a Deira elnevezést viselő sziget a tervek szerint 2015-re készül majd el és egy luxusingatlanokat tömörítő "városnegyednek" ad majd otthont.
Burdzs al-Arab: aranylevelek a szállodában
A Burdzs al-Arab elnevezést viselő hotelről bárhol a világon Dubai jut az olvasók, nézők eszébe. Ezzel az 1999-ben átadott luxusszálloda építői elérték céljukat, megteremtették Dubai szimbólumát.
A 321 méter magas luxusszálloda, a világ első hétcsillagosnak minősített hotelje. Ez persze az árakban is tükröződik: a szobaárak ugyanis 1000 dollártól kezdődnek és 15 ezer dollárral bezárólag végződnek éjszakánként, ezért persze a szolgáltatások lehető legszélesebb skáláját élvezhetik a látogatók.
Az arab vitorlást formázó szálloda egy mesterséges szigetre épült 280 méterre a szárazföldtől, mellyel egy saját híd köti össze. A szálloda 28 emeletén 212 szoba kapott helyet: a legkisebb 169, míg a legnagyobb rezidencia 780 nyolcvan négyzetméternyi luxus kényelmét nyújtja az ide látogatóknak. A legdrágább persze a királyi lakosztály, ennek éjszakánkénti ára eléri a 28 ezer dollárt.
Forrás: www.weblo.com
A szálloda éttermei is híresek, nem csak különleges építészeti megoldásaikról, de az itt felvonultatott ételkülönlegességekről is. A desszert mellé kérhetünk például aranylevelet is, ehető díszítésként.
Jelenleg épül Dubaiban a világ legmagasabb épülete, melynek végső magasságát még most az építkezés befejezéséhez valóban közel is titokban tartják a beruházók. A Burj Dubai építői jelenleg 155. emeletnél tartanak, az építkezés azonban továbbra is folyik.
Forrás: www.linternaute.com
A fejlesztő az 550 millió dolláros költségvetéshez, a projekt magas kockázata miatt nehezen talált befektetőket, ezért érkezett Dubaiba és igazította az eredetileg mélytengeri építkezésre szánt terveket az ázsiai állam igényeihez. Az épületegyüttes részeként megépítésre kerül egy szárazföldi kiszolgáló épület, melyből vasúti alagúton lehet majd lejutni a tengerszint alatt 20 méterrel fekvő főépületbe.
A szálloda vendégein kívül várhatóan napi 3000 ezer látogatója lesz a hotelnek, a fejlesztők ugyanis az áltagos pénztárcával rendelkező turisták igényeinek is meg szeretnének felelni.
Pálmasziget: a világ nyolcadik csodája?
A World elnevezést viselő mesterséges szigetek fejlesztője a Nakheel még 2002-ben bejelentette, hogy Dubai turizmusban betöltött szerepének megőrzése érdekében, további 120 kilométernyi tengerparttal növeli a város közvetlen érintkezési felületét az öböllel.
A tengerpart megnyújtása a Pálma-szigetek megépítésén keresztül valósul meg, a beruházást megelőző környezeti hatásvizsgálat közel öt esztendőt vett igénybe, az alatt sikerült a szakembereknek megbizonyosodni arról, hogy a pálmák nem veszélyeztetik majd az ökológiai egyensúlyt.
Forrás: www.greatstructures.info
A Jumeirah és a Jebel Ali építése 2001-ben kezdődött meg, előbbi elkészülte után a világ harmadik legnagyobb mesterséges szigete lesz. A beruházó szerint az első lakók 2006-ban beköltöztek a 1400 villába és a 2500 tengerparti apartmanba. A Jebel Ali, 2007-es elkészülte után a szórakozás lehetőséget biztosítja majd a Dubaiba érkezők számára.
2004-ben újabb pálmasziget megépítését jelentette be Dubai kormányzója: a Deira elnevezést viselő sziget a tervek szerint 2015-re készül majd el és egy luxusingatlanokat tömörítő "városnegyednek" ad majd otthont.
Burdzs al-Arab: aranylevelek a szállodában
A Burdzs al-Arab elnevezést viselő hotelről bárhol a világon Dubai jut az olvasók, nézők eszébe. Ezzel az 1999-ben átadott luxusszálloda építői elérték céljukat, megteremtették Dubai szimbólumát.
A 321 méter magas luxusszálloda, a világ első hétcsillagosnak minősített hotelje. Ez persze az árakban is tükröződik: a szobaárak ugyanis 1000 dollártól kezdődnek és 15 ezer dollárral bezárólag végződnek éjszakánként, ezért persze a szolgáltatások lehető legszélesebb skáláját élvezhetik a látogatók.
Az arab vitorlást formázó szálloda egy mesterséges szigetre épült 280 méterre a szárazföldtől, mellyel egy saját híd köti össze. A szálloda 28 emeletén 212 szoba kapott helyet: a legkisebb 169, míg a legnagyobb rezidencia 780 nyolcvan négyzetméternyi luxus kényelmét nyújtja az ide látogatóknak. A legdrágább persze a királyi lakosztály, ennek éjszakánkénti ára eléri a 28 ezer dollárt.
Forrás: www.weblo.com
A szálloda éttermei is híresek, nem csak különleges építészeti megoldásaikról, de az itt felvonultatott ételkülönlegességekről is. A desszert mellé kérhetünk például aranylevelet is, ehető díszítésként.
Jelenleg épül Dubaiban a világ legmagasabb épülete, melynek végső magasságát még most az építkezés befejezéséhez valóban közel is titokban tartják a beruházók. A Burj Dubai építői jelenleg 155. emeletnél tartanak, az építkezés azonban továbbra is folyik.
Rovatok
Hozzászólások
Hírlevél
Kapj meg minden új cikket -
Estates Report
Email címed: